Jól öltözött emberek, divatos forgatag, gyönyörű kirakatok, finom illatú parfümök... ezekből a szavakból mindenki Párizsra gondol. Nem hiába hívják Párizst a divat fővárosának. Persze mint mindennek, ennek is megvan a története.

Élt egyszer egy hölgy, aki életét a divatnak áldozta. Ő Gabrielle Bonheur "Coco" Chanel, a híres francia divattervező.

Az 1883-ban, Saumuerben született Coconak nem volt egyszerű élete. Édesanyja korán meghalt, édesapja pedig magára hagyta a 12 éves Cocot testvéreivel.

Már biztosan sokan láttátok, ha pedig még nem, május 29-ig megnézhetitek az Eiffel-torony 12 méter magas mását a budapesti Városháza parkban, a Deák téren. A torony egy csobánkai tanár és két diákja jóvoltából készült, 15 ezer alumínium italos doboz borítja.

A környezettudatos életmód nehezen hódít teret Magyarországon. Bűr az elmúlt évben az emberek két és fél eredeti Eiffel-toronynak megfelelő tömegű újrahasznosítható hulladékot vittek a főváros 900 fővárosi gyűjtőszigetére.

Ha valaki Párizsban jár, nem hagyja ki a híres sugárutat, a Champs-Elyséest. Hangulatos éttermek, mozik, kávézók, az autószalonokban a jövő autói, világmárkák, parfűmök és ez mind a divat fővárosának legnevesebb utcáján. Az itteni forgatagban az ember teljesen rabjává válik a párizsi divatnak.

Az Avenue des Champs-Elysées nem véletlenül számít előkelőnek. A világ egyik legismertebb utcája, a New York-i Fifth Avenue után a második legdrágább utcájának számít.

Mikor Párizsban jártam, nagyon izgatott voltam a sok látnivaló miatt. Nagyon szeretek utazni, és nagyon szeretem azt az érzést, amikor könyvekben már sokat látott nevezetes helyeket, épületeket láthatok a saját szememmel. A párizsi utat különösen vártam, a város tele van műemlékekkel és mindenki által ismert híres építményekkel. Az Eiffel-torony mellett a Sacré-Couer volt az, ami különösen izgatta a fantáziámat.

Mikor megérkeztünk délután, egy kis szusszanás után már nyakunkba is vettük a várost.

Párizs abban a kivételes  helyzetben van, ami csak ritkán adatik meg a városoknak. A francia főváros ugyanis már kétszer elnyerte a nyári olimpiai játékok rendezésének jogát.

Először 1900-ban rendezett Párizs olimpiát, ez a második olimpiai játékot jelentette a világnak. Ez a játék nagyban különbözött a mostaniaktól. Május 14. volt a megnyitó, a versenyek pedig több részben lettek megrendezve, így nagyon elhúzódott az olimpia. Utolsó napja október 28-ra esett, tehát az egész 160 nap alatt bonyolódott le.