A világválság hullámai Franciaországot is verik, Nicolas Sarkozy válságkezelő intézkedéseivel pedig egyáltalán nem szimpatizál az ország. Két hónapon belül már másodszorra szerveztek általános tüntetéseket országszerte, összesen 229 városban.

bővebben

Nagy port kavart Franciaországban a 2007-es választás, amikor Nicolas Sarkozy megnyerte a választásokat. A legnagyobb pofont azzal kapta, hogy ellenfelei a szemébe vágták, hogy nem tartják őt igazi franciának. Ennek visszhangja persze hazánkig is eljutott, hónapokig taglalta a sajtó a témát.

Nicolas Paul Stéphane Sarkozy de Nagy-Bocsa 1955-ben született Párizsban. Igazi nemesi családból származik: a „Nagybóchai Sárközy”család II. Ferdinándtól kapott nemesi oklevelet még 1628-ban, melyet az akkori Hont vármegyében hirdettek ki. 

Édesapja nagybócsai Sárközy Pál, aki 1928-ban született Budapesten egy kisnemesi családban, akik alattyáni kúriákat és földeket birtokoltak.

Egy francia feminista csoport a párizsi érseket választotta az év macsójának. A díjat pedig egy korábbi nyilatkozatával érdemelte ki, miszerint a nőknek nem csak szoknyára van szükségük, hanem "valami másra is a két fülük között".

A nőket megható mondat tavaly hangzott el egy rádióban, melyben Andre Vingt-Trois bíboros arról panaszkodott, hogy milyen nehéz megfelelően képzett női munkaerőt találni a katolikus egyház számára. Kijelentését persze később bocsánatkérés követte.

Ady Endre életrajzából és nem utolsósorban műveiből tudhatjuk, hogy a költő életében, életszemléletében nagy szerepe volt a francia fővárosnak. Emlékét egy márványtábla is őrzni Párizsban...

Páris, az én Bakonyom

Megállok lihegve: Páris, Páris,
Ember-sűrűs, gigászi vadon.
Pandur-hada a szájas Dunának
Vághat utánam:
Vár a Szajna s elrejt a Bakony.
Nagy az én bűnöm: a lelkem.
Bűnöm, hogy messzelátok és merek.
Hitszegő vagyok Álmos fajából
S máglyára vinne
Egy Irán-szagú, szittya sereg.