Párizs abban a kivételes  helyzetben van, ami csak ritkán adatik meg a városoknak. A francia főváros ugyanis már kétszer elnyerte a nyári olimpiai játékok rendezésének jogát.

Először 1900-ban rendezett Párizs olimpiát, ez a második olimpiai játékot jelentette a világnak. Ez a játék nagyban különbözött a mostaniaktól. Május 14. volt a megnyitó, a versenyek pedig több részben lettek megrendezve, így nagyon elhúzódott az olimpia. Utolsó napja október 28-ra esett, tehát az egész 160 nap alatt bonyolódott le.

Az 1900-as párizsi olimpia a "zűrzavarok olimpiája"-ként vonult be a köztudatba. Ugyan a versenyek színvonala felülmúlta az előző olimpiáét, de a szervezés és rendezés hagyott maga után kívánnivalót. Pont ebben az évben volt a párizsi világkiállítás is, így az olimpiát sokan csak ennek egy mellékeseményének tekintették.

Ezen az olimpián egyáltalán nem készültek hivatalos feljegyzések, így a mai napig vannak tisztázatlan dolgok. A sporttörténészeknek igen nehéz dolguk volt összeszedni a versenyzőket és az indított sportágakat, talán nem is teljes a ma tudott lista. Mindenesetre a mai álláspont szerint huszonnégy ország volt jelen húsz sportágban (atlétika, croquet, evezés, golf, íjászat, kerékpár, kötélhúzás, krikett, labdarúgás, lovaglás, lovaspóló, pelota, rögbi, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vitorlázás, vívás, vízilabda)

Az összeszedetlenség mellett más probléma is volt. A szabályokat igen könnyedén kezelték. Példa erre, hogy a futó Stanley Rowley brit és ausztrál színekben is érmet szerzett.

Ezen az olimpián mutatkozott be a híres amerikai Kígyóember, Ray Ewry, aki itt kezdte olimpiai pályafutását. Összesen három olimpián indult és nyolc aranyérmet szerzett.

Magyarország atlétikai első aranyérme is itt született, Bauer Rudolf diszkoszvetőnk büszkélkedhetett vele. Az eredményhirdetésen viszont tévedésből az amerikai himnusz hangzott el. Bauernek ez volt az első és utolsó olimpiai szereplése.

Ezüstöt szereztünk úszásban, Halmay Zoltán jeleskedett itt. Egyébként az úszóversenyt a Szajna egyik holtágában rendezték. Ez volt az egyetlen nyári olimpia, ahol maratoni (4000 méteres) úszóversenyt rendeztek.

Érdekesség még, hogy ez volt az első olimpia, amelyen női sportolók is résztvehettek. A legelső olimpiai bajnoknő a teniszező Charlotte Cooper lett.

A vasárnapi versenyszámokból hiányoztak az amerikai sportolók, ugyanis az amerikai egyetemek eltiltották a versenyzőket a vasárnapi versenyzéstől. Sokan esélyes nem indulhatott a döntőben, de így is ezüstérmet kapott Myer Prinstein a távolugrás selejtezőiben elért eredménye után.

Ezen az olimpián tizennyolc magyar képviselte az országot atlétikában, úszásban, tornában és vívásban. Összesen 268 érmet osztottak ki 20 országnak, Argentína, Románia, Görögország és Oroszország nem nyert érmet.

A VIII. Olimpiai Játékok rendezését is Párizs nyerte el, ezt 1924-ben rendezték. Bár nem volt az Nemzetközi Olimpiai Bizottság elragadtatva ettől, nem vetett ugyanis túl jó fényt Párizsra az előző olimpiájuk megrendezésének híre. Coubertin báró vasakaratának köszönhetően mégis elnyerték a rendezés jogát. A "Citius, Altius, Fortius" jelmondat jegyében zajott, melynek jelentése "gyorsabban, magasabbra, erősebben". A résztvevő nemzetek száma az előző olimpiához képest  24-ről 44-re ugrott.

A versenyeket már 80 nap alatt sikerült lebonyolítani, május 24-július 27. között.

Az 1896-os olimpia magyar úszóbajnoka, Hajós Alfréd, ezen az olimpián művészeti versenyen, építészetben nyert ezüsérmet. Érdekesség, hogy magát Bartók Bélát is meghívták a művészeti versenyek bírálói közé, ő azonban nem tudott eleget tenni a meghívásnak.

Ezen az olimpián nyert három arany- és egy ezüstérmet az úszásban induló Johhny Weissmüller, akit később a Tarzan filmek főszereplőjeként láthattunk viszont.

Ezen az olimpián engedtek először nőket a vivó számban szerepelni. A dán Ellen Osiier büszkélkedhetett az első érem megszerzésével ebben a számban. Magyar nők ekkor indultak először olimpián, Tary Gizella tőrvívásban a 6. pontszerző helyezést érte el.

Az 1981-ben készült Tűzszekerek című film az ezen az olimpián induló két síkfutó,  Harold Abrahams és Eric Riddel történetét dolgozza fel.

Ezen az olimpián 44 ország 3089 sportolója vett részt. A háborúban vesztes országok többsége indulhatott az olimpián. Németországot azonban nem hívták meg, csak úgy, mint négy évvel ezelőtt sem. Összesen 20 versenyszámot indítottak (atlétika, birkózás, evezés, kerékpár, labdarúgás, lovaglás, lovaspóló, műugrás, művészeti versenyek, ökölvívás, öttusa, rögbi, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás, vívás, vitorlázás, vízilabda).

A 378 érmen 27 ország osztozott. Magyarország 8 arannyal, 3 ezüsttel és 5 brozzal tért haza. Hazánkat 89 sportoló képviselte. A magyar kormány a kért állami támogatás negyedét tudta csak adni, a többit a Magyar Labdarúgó Szövetség saját erejéből finanszírozta.

A magyarok szerepléséről bővebben itt olvashatsz